A második időmérő edzés leginkább arról híres, hogy itt voltam kint először - és érdekes: utoljára - egy Forma-1-es viadalon. Mire is emlékszem? A fotók szerint Sennás polóban voltam, amit anyukám vehetett, mert én nem szerettem Sennát, ő viszont igen. (a fényképről nem készült szkennelés). Jó élmény volt, iszonyatos hőségben üldögéltünk az állóhelyen egy pokrócon, mögöttünk pedig német lumpenproletárok fikázták Magyarországot, ami a németül anyanyelvi szinten beszélő apukám béketűrését ugyancsak próbára tette - de végül is probléma nélkül véget ért a nap. Ja, az edzésnap? Prost a délelőtti edzésen pont előttünk csúszott ki, a német szurkolók hatalmas örömére. Amikor pedig Schumacher éppen előttünk előzte meg a levezető körét teljesítő (...) Prostot, szinte felrobbant az amúgy is tűzforró lelátó. Aztán persze papírforma, a Williamsek voltak az urak a háznál - hogy aztán másnapra minden boruljon (csak az időjárás nem változott).
Visszaemlékezésünket egy ismeretlen sajtóorgánum Schumacher-fotójával kezdjük.
A Kurir az éjszakai pályamunkálatokra helyezi a hangsúlyt, bár megpendít egy kis átigazolási pletykát is.
A Kurir rajtrácsa:
A Mai Nap főcíme és a belső oldal beszámolója:
Ismeretlen sajtóorgánum következik:
A Nemzeti Sport főcíme és beszámolója, a végén pedig interjúk:
Ez is mintha NS lenne, de nem biztos:
Végül pedig a lenyűgöző felülnézetes NS-főcímlap a verseny napjáról:
