A Francia Nagydíj a legrosszabb Mansell-Patrese (vagy ha úgy tetszik Schumacher-Barrichello) időket idézte, Hillnek ugyanis - aki élete első pole pozícióját szerezte itt meg, és kezdett nagyon jó formába lendülni - vezető pozícióból "rejtélyesen" elrontották a kerékcseréjét, majd rejtélyesen meg sem próbálta előzni a kissé kényelmes napot kifogó Prostot. A remek edzést produkáló Ligierek (Brundle a harmadik, Blundell a negyedik helyről indult!) a versenyen visszaestek, Senna és Schumacher végig egymással csatáztak, és az év első felére jellemző módon Patrese és Berger is a középmezőnyben vitézkedett csak, majd ott ütköztek. A Prost-Hill kutyakomédia miatt viszont ez a nem éppen eseménytelen versenyt erősen elszürkítette.
Ebben a korszakban kezdődött a fanyalgás az újságcikkekben, miszerint az Indycar mennyivel izgalmasabb, mint a Forma-1. Érdekes, hogy 1992-ben, amikor sokkal unalmasabb futamok is voltak, ez fel sem merült. Egy ilyen cikkel kezdjük visszaemlékezésünket: az újság a Népszava, bár ezt hűséges olvasóim már a betűtípusból kitalálhatják.
Régi ismerősünk, a Vasárnapi Hírek is visszatér egy rövid beharangozóval:
A Népszava-beharangozója a szokásos képhiánnyal (ja, és 1991-ben már a magny cours-i pályán lett hatodik De Cesaris).
Az időmérő edzések meglepetéssel zárultak: idén először nem Prost, hanem Hill szerezte meg a pole pozíciót, életében először. Érdekesség még a két Ligier harmadik-negyedik helye, vagy Schumacher hetedik pozíciója, akit ekkor még nem lehetett edzésspecialistának nevezni. Érdemes megnézni a pálya 3D-s rajzát - egy éve ilyen fel sem merült volna a Nemzeti Sportban, tehát a fejlődés figyelemre méltó.
A versenyről először a Népszava jól sikerült összefoglalója. Az utolsó mondaton, Michael Andretti alázásán anno napokig röhögtem
A Nemzeti Sport a versenyről alig szót ejtve, dögunalmasnak éreztetve a futamot tudósít. Érdekes, a nagyságrendekkel unalmasabb Spanyol Nagydíjnál még nem problémáztak.
Egy kép Sennáról, a magányos hősről:
És végül egy igen érdekes cikk Max Mosley első intézkedéseiről. Érdekes, hogy itt még Sennát a "legyenek egyszerűbbek az autók" mozgalom élharcosának tűntetik fel, később viszont - az egyszerűbb, kezelhetetlenebb autók miatti halálos balesete után - már a törekvés ellenzőjeként emlegetik.
